Az értékbecslés menete

Igy történik az értékbecslés:

  • Telefonos egyeztetéssel közösen megtaláljuk az Önnek megfelelő értékbecslési lehetőséget
  • Egyeztetünk egy időpontot a helyszíni felmérés elvégzésére
  • Lakóingatlnaok, kisebb üzlethelyiségek esetében Kollégánk a helyszínen körülbelül 1 óra alatt elkészíti a fényképeket, elvégzi a méréseket és feljegyzi az ingatlan adatait. Nagyobb ipartelepek, raktárak, üzemek és egyéb kereskedelmi ingatlanok esetében az eljárás hasonló, azomban időigényesebb lehet.
  • Egyeztetjük a határidőt
  • Emeilban elküldjök önnek a nyers dokumentációt ellenőrzésre
  • A kinyomtatott és hitelesített dokumentumot postázzuk vagy személyesen átadjuk önnek irodánkban

Hogyan várja felmérést végző kollégánkat?

Készítsen elő:

  • 1 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot és térképmásolatot (ingyenesen lekérhető ügyfélkapun keresztül)
  • alaprajzot
  • helyiségek méreteit
  • alap gépészeti információkat (falazat, tetőszerkezet, szigetelés, fűtés- és melegvízellátás)

Kereskedelmi ingatlan esetében: 

  • működési engedély üzlet esetén
  • telephely engedély
  • bevételi adatok a jövedelemtermelő ingatlan esestében 
  • költségvetés  - hitelhez

Hiányzik valamelyik? Semmi baj, megoldjuk, csak kérem, jelezze felmérés előtt! 

Csak néhány pillanat...     Kattintson és töltse ki az ajánlatkérő űrlapunkat és hamarosan visszahívjuk!

Fizetés készpénzben, a helyszíni felméréskor történik, számla ellenében. Utalással történő fizetés egyedi megállapodás esetén történhet.

Az ingatlanérték-becslés nem egzakt tudomány, nem csupán matematikai modelleket alkalmazó szakma, hanem bizonyos mértékig  jövőkutatás, trendelemzés is.

Abban az értelemben igaz mindez, hogy a vagyontárgy piaci értékét csak akkor lehet biztosan tudni, ha az már elkelt. Az értékbecslési problémák megoldásához azonban mégiscsak nélkülözhetetlen a matematika bizonyos szintű alkalmazása. Az értékbecslés egyrészt rögzíti és dokumentálja mindazokat a tényeket, melyek befolyásolják az ingatlan értékét. Ilyenek: az ingatlan fekvése, telekterületének építési hatósági besorolása, az építmény műszaki állapota stb.

Meghatározhatja ezen túlmenően mindazokat az ingatlan közelebbi és távolabbi környezetében ható tényezőket, melyek kihathatnak az ingatlan forgalmi értékére. Így foglalkozhat a település közlekedési viszonyaival, országos (nemzetközi) megközelítésének lehetőségeivel, a térségre vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel is.

A feltárt és lehetőség szerint dokumentált műszaki, jogi és egyéb tényekből történő kiindulás mellett az értékbecslő meghatározza az ingatlan forgalmi értékét. A forgalmi érték meghatározásához az értékbecslő a konkrétumok mellett az adott ingatlan tipusra és adott fekvésre vonatkoztatható forgalmi értéket határozza meg. Ehhez a tényleges keresleti-kinálati viszonyok illetőleg az adott térség hatóságilag regisztrált (illetékkiszabásra bejelentett) ingatlan adásvételek összehasonlító adatainak vizsgálata szükséges.

Magyarországon az államkapitalizmus (szocializmus) korszakában az ingatlan értékbecslési tevékenységet egyrészt az Ingatlanközvetítő Vállalatok, másrészt a tanácsok illetékes osztályai látták el.

Az ingatlanpiac sajátosságai

Az ingatlanpiac természete jelentősen különbözik más piaci szegmensektől. Noha kevés olyan piac illetve áru létezik ahol a tökéletes verseny ismérvei teljesülnek, az ingatlanpiaci verseny „tökéletlensége” mégis szembeötlő.

Vizsgáljuk meg, miképpen foglalhatók össze tömören azok a főbb sajátosságok, amelyek csak az ingatlanpiacra és annak mechanizmusaira érvényesek.

  • nincs központi piac: a tranzakciók számtalan eltérő helyszínen mennek végbe az ingatlan típusától, elhelyezkedésétől, valamint attól függően, hogy adásvétel, befektetés vagy ingatlanfejlesztés a tranzakció tárgya.
  • információhiány: a tranzakciók információ-szegénysége, esetenként információhiánya a központi piac hiányának következménye.

Noha a nyilvános árverés, pályázat (mint marketing módszer) - elterjedőben van, a legtöbb ügyletet a titokzatosság lengi körül. Még ha az eladási ár nyilvános is, a teljes tényanyag ritkán ismert, és e nélkül teljes körűen megalapozott elemzések nem végezhetők. Ilyen eset például ha a közölt főbb adatok nem tartalmazzák az épület állapotát, a kifizetések időpontját, pontos ütemezését, hogy fennáll-e valamilyen speciális kapcsolat az eladó és a vevő között, vagy a bérbeadó és bérbevevő között, és még számos más tényezőt, amelyek alapvetően befolyásolhatják az árat

  • stabil kínálat: noha idővel a föld kínálata (adott körzetben, településen, utcában, stb.) a regionális rendezési terv szerint esetleg növelhető, rövidtávon a föld kínálata mégis adottnak tekintendő.

Ez a tény monopolhelyzetbe hozhatja a már tulajdonos eladókat és a bérbeadókat.

  • komplexitás: eltérően más piacoktól az ingatlanpiaci tranzakciók gyakran komplex finanszírozási egyezményeken alapulnak, így például az egyik fél (vevő vagy eladó) több üzlettársat képviselhet, akiknek érdekei egymástól eltérőek lehetnek. Ez azzal a hátránnyal járhat, hogy a tranzakció időtartama megnő, és ezáltal jelentős többletköltség keletkezik. Az időtartam hosszúságának és az ügylet komplexitásának

pozitív hatása ugyanakkor, hogy az ingatlanpiac jóval állhatatosabb mint például a tőzsde, ahol a tranzakciók gyorsak, és hatásaik könnyen lemérhetőek.

  • eltérő érdekek: eltérően más piacoktól, ahol többségükben a homogén áruk forgalma jellemző, az ingatlanpiac az ingatlanhoz fűződő számos joggal, érdekeltséggel foglalkozik. 

(Forrás: Wikipédia)